Valid XHTML 1.1     Valid CSS!
 
  • подарки оптом
  • сувениры оптом
  • бизнес сувениры
  • бизнес подарки
  • сувенирная продукция
  • футболки
  • бейсболки
  • ежедневники
  • подарки для женщин
  • подарки для мужчин
  •   
    Gyárváros története

    Gyárváros az első győri ipari park
    Győrt gyakorta napjaink magyar iparának egyik fellegváraként említi a média. A város egykor nemzetközi hírű iparának romjain autopolist álmodunk, új dimenziók nyílnak, új lehetőségek és kihívások alakítják Kisalföld szívében a jövőt. A felületes szemlélő hajlamos arra, hogy a Győrbe települő iparvállalatok korszerű technikai eszközeit és technológiáit tekintse a fejlődés kizárólagos mozgatóinak, s eközben elfelejt arra a több mint száz éves múltra visszatekintő helyi iparra gondolni, amely több generáción keresztül alapozta meg azt a világszínvonalú szaktudást, amelyre a 21. század kihívásainak is megfelelni képes tudásbázis épül.

    Egy kereskedőváros útkeresése
    Kiváló földrajzi adottságainak köszönhetően Győrt évszázadokon át gazdag kereskedő városként említik. A település 1271-től már városi rangban fejlődik, 1743-ban Mária Terézia a szabad királyi városok sorába emelte, s ezzel a vármegye fennhatóságától is szabaddá vált. A Duna – mint nemzetközi vízi út – a kereskedelem fellendülését hozta, munkalehetőséget és anyagi biztonságot biztosított az itt élőknek. A XIX. századi vasútépítés alapjaiban ingatta meg a város kereskedelmi szerepét. A folyamatosan bővülő vasútvonalakon (Győr–Bruck 1855, Győr–Szőny 1856, Győr–Szombathely 1871, Győr–Sopron 1876, Győr–Keleti pályaudvar 1884) jelentősen felgyorsult a személy és teherszállítás, ami a győri kereskedőket nehéz helyzet elé állította. Bár az iparosítás szükségességét mindenki elfogadta, mégis csak kevés kereskedő fektette ipartelepítésbe az évek során felhalmozott tőkéjét. Jelentős visszatartó erőt jelentett az, hogy az iparba invesztált tőke akkoriban csak hosszú évek múlva térült meg.

    Győr, a virágzó iparváros
    A változtatás szükségességének felismerése és feltételrendszerének megteremtése Zechmeister Károly polgármester (1887–1906) nevéhez fűződik. Győr az ő vezetésével vált kereskedővárosból ipari nagyvárossá.
    A városfejlesztés és közművesítés egyik alapfeltétele volt az üzemek létesítésének. 1868-ban a Budai út páratlan oldalán győri polgárok magánalapításában indult meg a Győri Légszeszvilágítási Rt., közismertebb nevén a gázgyár. Győr városa csak 1911-ben tudta részletre megvásárolni, amit 1948-ig fizetett. 1910-es évekig a közvilágítást is gázlámpákkal biztosították. A vezetékek kiépítése után a lakásokba is kezdték bevezetni a gázt. 1872-ben a Duna parton kezdte meg működését a Győri Gőzhajózási Rt. Hajógyára. Természetesen a Mosoni-Dunán személyszállító hajók is közlekedtek. Az egykori hajóállomás Vas Gereben úti vendégeket fogadó épülete még ma is látható. A városban élők jó anyagi helyzetére utal, hogy polgárok kezdeményezésére megalapították a Győri Vízvezeték Rt. 1883-ban. A város ezt gyorsabban, már hat év múlva megváltotta, valószínű a vízmű jó bevételére számítva. Az utak szilárd burkolása is megkezdődött az 1900-as évek elején.

    Az első „ipari park” létrehozása
    A városban és a környékén élők a munkalehetőséget a kedvező alapítási feltételeket kihasználó ipartelepítőktől várhatták. Győr város vezetése az új üzemek helyét a belvárostól keletre fekvő területen jelölte ki, melyet délről a vasúti pálya, északról a Mosoni-Duna határolt. Zechmeister Károly számtalan intézkedésével támogatta az ipartelepítést. Az öt-tíz évre biztosított adókedvezmény, a részletfizetés melletti kedvezményes telephelyvásárlás, a helyi munkavállalók érdekeit is védte. A szerződésekben kikötötték, hogy az alkalmazottak milyen százalékban legyenek helybéliek. Érdekes, hogy a textilipari szakmák elsajátítására több időt terveztek, mint a vagongyári, ágyúgyári szakmákra. Az indulás utáni ötödik évben az alkalmazottak 80%-ának már győrinek, vagy a környékből bejárónak kellett lenni.
    További kedvezményt kaptak a tulajdonosok, ha a munkásaiknak lakást építettek. Készültek is a „mester-házak” a művezetők és családjaik részére. Már 1901-ben megalapították a Győri Munkásházépítő Rt.-t, s az 1883-ban alapított Győri Szeszgyár és Finomító Rt., az 1896-ban indított Magyar Wagon és Gépgyár Rt. és az 1913-ban létesített Magyar Ágyúgyár Rt. részvényesei megépíttették a győri munkáskolóniát, ahol minden házban és lakásban villany, víz, a bérházakban csatornázás is volt.
    Gyárváros, az új – országosan is csaknem egyedülálló – városrész Fiala Géza műépítész tervei alapján épült fel az ipari kerület központjában.
    A XX. század első felében több mint negyven üzemet, gyárat alapítottak Gyárvárosban, amit 1946–48 között államosítottak. Ezekre alapozva indulhatott meg a szocialista nagyipari fejlesztés. A gépipar és textilipar gyors sikeréhez, nemzetközi elismertségéhez azok a szakemberek is hozzájárultak, akik a két háború között már ipari munkásokká váltak. Fontos feladat volt az üzemek szakember utánpótlásának biztosítása. A nehézipari szakmunkásképzés helyi intézményeként 1952-ben adták át a Mártírok útján a hatalmas méretű Tanulóvárost, napjaink Lukács iskoláját.
    A század 1980-as éveire már kirajzolódott egy új ipari centrum létrehozásának szükségessége. A tudatos környezetvédelem megkívánta, hogy a lakóépületektől távol, a teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkok fogadják be az üzemeket. E célt szem előtt tartva Győr város vezetése 1989-ben alapította, majd 1992-ben nyitotta meg a Győri Nemzetközi Ipari Parkot.

    Gyárváros – a múlt emlékét őrző városrész
    XXI. század Gyárvárosnak már nem az ipari központ szerepét adta, ehelyett egy olyan egyedi hangulatú, s napjainkban is egységes építészeti stílusú városrész maradt, ahol az 1915–17-ben, 1942–1944-ben, illetve 1967–69-ben épített szép, gondozott családi házakat és bérházakat, felfedező sétára csábító árnyas utcák ölelik körül.

    Egy kötetnyi történelem
    A Gyárváros Győrben című 2007. októberében megjelent szerkesztett kötet e városrész száz évének történetét dolgozza fel. A megjelenésében és tartalmában is igényes – angol és német nyelvű összefoglalóval kiegészített mű számos érdekességet és ez idáig nem publikált dokumentumot vonultat fel a városrészről, az itt élő emberek életéről és az iparkerületben letelepült patinás cégekről.
    A könyvet a Győr-gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület adta ki.

    Orbánné dr. Horváth Márta – Andorka Zsolt




    Vissza a lap tetejére